A közbeszerzési szabályozás módosítása: új szempontok a gazdasági szereplők felelősségének megállapításában
2026. július 28.Magyarország elfogadta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvényt, amely jelentős módosította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt („Kbt.”). A 2026. június 29-én hatályba lépett rendelkezések célja a közbeszerzési rendszer integritásának erősítése, valamint az uniós források felhasználásával kapcsolatos elvárásoknak való megfelelés elősegítése. A módosítások egyik legjelentősebb eleme, hogy a Kbt. kifejezetten meghatározza a gazdasági szereplők közbeszerzési jogsértésekért fennálló felelősségének megállapítása során irányadó szempontokat.
A gazdasági szereplők felelőssége és a bírságolási rendszer módosítása
A módosított Kbt. alapján a Közbeszerzési Döntőbizottságnak („KDB”) értékelnie kell a gazdasági szereplő magatartását annak eldöntése során, hogy indokolt-e felelősségének megállapítása és bírság kiszabása. A korábbi szabályozás nem rendelkezett egyértelműen arról, hogy a gazdasági szereplő milyen feltételek mellett vonható felelősségre közbeszerzési jogsértés miatt, ugyanakkor ezt nem is zárta ki.
A módosítás az arányosság elvére épülő megközelítést emeli törvényi szintre. A jogsértés súlyának vizsgálata mellett a KDB-nek értékelnie kell a gazdasági szereplő szerepét, az őt terhelő kötelezettségeket, valamint azt is, hogy az adott helyzetben ésszerűen elvárható lett volna-e tőle a jogsértés felismerése és a megfelelő intézkedések megtétele. Ez a megközelítés az objektív felelősségi szemlélet mellett nagyobb hangsúlyt helyez az ügy egyedi körülményeinek értékelésére.
A jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése érdekében a KDB közzétette a bírságolási gyakorlat alapelveit, valamint egyes jogsértésekhez kapcsolódó irányadó bírságtartományokat is. Bár ezek nem kötelező erejűek, a piaci szereplők számára nagyobb átláthatóságot biztosítanak a hatósági jogalkalmazás várható irányát illetően.
További integritási és megfelelési követelmények
A bírságolási szabályok módosításán túl a jogalkotó több olyan rendelkezést is bevezetett, amelyek a közbeszerzési rendszer átláthatóságának, nyilvános ellenőrizhetőségének és korrupcióellenes garanciáinak erősítését szolgálják. A módosítások egyúttal megerősítik az Integritás Hatóság szerepét, és lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérők a szerződések teljesítéséhez kapcsolódóan is arányos korrupcióellenes követelményeket írjanak elő.
A módosítások e körben az ajánlatkérők ellenőrzési kötelezettségeit is szigorítják. A Kbt. bevezeti az átlátható gazdasági szereplő fogalmát, amelynek alkalmazása túlmutat a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatok formai vizsgálatán. Az ajánlatkérőnek ugyanis azt is értékelnie kell, hogy a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyai a rendelkezésre álló információk alapján ténylegesen megismerhetők-e. Ennek érdekében az eljárás során további adatok bekérésére is jogosult, míg a szerződés teljesítése alatt is biztosítani kell e viszonyok átláthatóságát. A módosítás ezzel a megfelelőségi elvárásokat nemcsak az ajánlat benyújtásának időpontjára, hanem a szerződés teljes időtartamára is kiterjeszti.
A módosítások végrehajtásának részletes szabályait az egyes közbeszerzési, fejlesztéspolitikai, valamint védelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 105/2026. (VII. 1.) Korm. rendelet állapítja meg.
Összegzés
A módosítások fontos lépést jelentenek a gazdasági szereplők közbeszerzési jogsértésekért fennálló felelősségének egyértelműbb szabályozása tekintetében. Ugyanakkor a jogszabály továbbra sem ad teljes körű eligazítást arra vonatkozóan, hogy a vállalkozásoktól milyen mértékű előzetes körültekintés várható el a közszféra szereplőivel történő szerződéskötés előtt. Ennek megfelelően várhatóan a Közbeszerzési Döntőbizottság kialakuló gyakorlata határozza majd meg, hogy a módosított szabályok a gyakorlatban milyen megfelelési kötelezettségeket rónak a gazdasági szereplőkre.